A civiliz�ci� els� jelei a jap�n szigetvil�gban a Dzs�mon-korszakb�l sz�rmaznak �s az i. e. 14. �vezredig ny�lnak vissza. Ezek mezolitikus �s neolitikus, f�lig letelepedett, vad�sz�-gy�jt�get� �letm�dra �s a mez�gazdas�g kezdetleges form�ira utalnak. Az ebb�l az id�szakb�l sz�rmaz�, agyagb�l k�sz�lt, d�szes mint�zat� ed�nyek, a fazekass�g leg�sibb darabjai k�z� tartoznak a vil�gon.^[1]

Az i. e. 3. sz�zadban kezd�d�tt Jajoi-korszakban jelent meg el�sz�r a rizstermeszt�s, a vas- �s bronzm�vess�g �s a fazekass�g �j form�ja, amelyet a K�n�b�l �s Kore�b�l �rkez� bev�ndorl�k hoztak magukkal. A Jajoi kult�ra idej�n megkezd�d�tt a mez�gazdas�g rohamos fejl�d�se.^[2][3][4][5]

A k�nai Han k�nyvben tal�lhat� az els� �r�sos eml�t�s a jap�nokr�l. A koreai h�rom kir�lys�g feljegyz�sei szerint a leger�sebb kir�lys�g a szigetvil�gban a 3. sz�zad alatt a Jamataikoku volt.

A 6. sz�zadban a Korea kir�lys�gain kereszt�l �rkez� mah�j�na buddhizmus behatolt Jap�nba. A kezdeti ellen�ll�s dac�ra a buddhizmus az Aszakusza korszak vezet� r�teg�ben egyre jobban elterjedt.^[6]

A 8. sz�zadi Nara korszakban kezdett vir�gozni az egys�ges �s er�s vezet�ssel rendelkez� Jap�n. K�zpontja az akkori cs�sz�ri sz�khely, Heidzs�kj� (mai nev�n Nara) volt. A k�nai adminisztr�ci�s rendszer fokozatos �tv�tele ut�n a Nara-korszakban kezd�d�tt az �rott irodalom. Ekkor keletkezett k�t jelent�s kr�nika, a Kodzsiki (712) �s a Nihonsoki (720).^[7] Ezek az iratok f�k�nt val�s t�rt�neteket, de m�toszokat is tartalmaznak.

Sz�veg a www.wikip�dia.hu